Hungarian Lyrics — Magyar dalszöveg

«Annyiszor győzködtem már magam vele,
De most azt hiszem, biztos lehetek benne:
A húrt már nem lehet tovább feszíteni,
Semmi sem menthet meg bennünket,
El fogunk bukni…

Végzetünk bennünket is utolért,
Kár volt a felesleges illúziókért
Utálom az ilyen helyzeteket – hogy miért?
Mert szinte kiáltanak a diszkrécióért…
Ha tudnám a választ,
Vagy ha hinném, hogy van rá esély,
Vagy ha meg tudnám állítani,
Megállítanám ezt a dolgot,
Még mielőtt, mint egy rosszindulatú daganat, mindent felemészt.

Mit mondhatnék?
Ilyen játékot többé nem játszok!
Mit is mondhatnék?
Az ajtó felé indulok
Nem bírom elviselni ezt az erőszakos érzést
Csendben távozom
Csendben távozom

Az egész évünk hasonlít egy mókuskerékre:
Bármit teszünk, nem megyünk vele semmire
De nem lesz már többé „még egyszer”,
Az hiszem, ezt utoljára mondtam el…

Ha lenne valami mágikus főzetem,
Egy kevéske varázserejű szerem,
Ami mindezt megállítaná,
Én megállítanám ezt a dolgot,
Bármit is kelljen tennem…»

source